Fogalomtár

 

Fogalomtárunk révén segítséget kívánunk Önnek nyújtani a jelzálogkölcsönökkel kapcsolatos kifejezések megismerésében és megértésében, a hitelfelvétel során Bankunknál előforduló fogalmak tisztázásával.
Amennyiben további információra van szüksége, kérjük hívja a KDB Kontaktot a 06 40 532 532-es számon vagy keresse fel bankfiókjainkat!
 

Fogalmak

 

Adós és egyetemleges adós (adóstárs): az a természetes személy, akivel a hitelintézet hitel- vagy kölcsönszerződést köt, mely alapján a hitelintézet a szerződésben meghatározott összeget az ügyfél rendelkezésére bocsátja, és aki ezt az összeget, és annak járulékait a szerződés szerint visszafizetni köteles. (Bár jogi értelemben vett szerepük azonos, az ügyfélminősítés során eltérő kockázati megítélés alá eshetnek.)
Egyetemleges adós lehet:
(i)  a fizetőképességet növelő adóstárs,
(ii)  a fizetőképességet nem befolyásoló adóstárs, aki kötelezően bevonásra kerül a hitelügyletbe (például jövedelemmel nem rendelkező házastárs/élettárs).
Mindketten egyetemleges adóstársak, akik a teljes követeléssel egyenként és/vagy együtt is  helytállni tartoznak.
 
Annuitás: olyan törlesztési mód, amely esetén az adós minden törlesztési periódusban azonos összegű törlesztő részletet fizet a szerződés devizanemében (ide nem érve a kamatváltozás lehetőségét), periódusonként folyamatosan csökkenő kamat- és növekvő tőketartalommal.
 
Belterület: minden település bel- és külterületből áll. Jellemzően a település történetileg kialakult, elsősorban összefüggő beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó, kijelölt része. Az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan tulajdoni lapjának I. részében feltüntetett adat.
 
BUBOR (Budapest Interbank Offered Rate): Budapesti bankközi kamatláb, a kereskedelmi bankok által jegyzett, különböző futamidőkre vonatkozó, referencia jellegű, bankközi pénzpiaci kamatláb. A Magyar Nemzeti Bank naponta számítja és teszi közzé.
 
Devizabelföldi (magánszemélyekre vonatkozóan): az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa), a tizennégy éven aluliak esetében pedig a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa van, illetve azokkal rendelkezhet.
 
Devizakülföldi (magánszemélyekre vonatkozóan): az a természetes személy, akinek nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes hatósági igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet.
 
Díjak és Költségek: a kölcsön felvételével, folyósításával, törlesztésével és lezárásával  kapcsolatos költségek, amelyeket az ügyfélnek kell megfizetni.
 
Elidegenítési és terhelési tilalom: a rendelkezési jog egyik legerősebb korlátja, amely azt jelenti, hogy a tulajdonjog másra nem átruházható, és a tulajdon tárgya biztosítékul sem adható a tilalom alapítójának hozzájárulása nélkül. Az elidegenítési és terhelési tilalom alapulhat jogszabályon, bírósági határozaton és szerződésen. Az elidegenítés és terhelés jogát szerződéssel csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehet korlátozni vagy kizárni, a tilalom megszűnéséhez a jogosult hozzájárulása szükséges. Az elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző rendelkezés semmis.
 
Első ranghelyű bejegyzés: az ingatlan-nyilvántartás alapelveinek megfelelően, a zálogjogok az iratok (jelzálogszerződések) földhivatalba történő benyújtásának sorrendjében kerülnek bejegyzésre. Ez a sorrend határozza meg a ranghelyeket (lásd: „Ranghely”), amely rangsornak megfelelően jutnak a zálogjogosultak a követelésükhöz az ingatlan kényszerértékesítése esetén. Az első ranghelyű bejegyzés (amely nem jelent a sorszámozásban is elsőt) jogosultja tehát elsőként nyerhet kielégítést az ingatlan vételárából. A hitelintézetek általában (ide nem értve a megelőző ranghelyen szereplő MÁK, önkormányzati, munkáltatói terheket) első ranghelyi zálogjogot kötnek ki a hitelügylet biztosítására.
 
Eszközalapú (fedezetalapú) finanszírozás: olyan finanszírozási forma, melynél a hitelképesség megítélése elsősorban a fedezet (ingatlan) forgalmi értékének vizsgálatán alapszik, és csak másodsorban az ügyfél anyagi helyzetének/jövedelmi viszonyainak vizsgálatán. 
Legalább a mindenkori minimálbérnek megfelelő jövedelmet szükséges hivatalosan igazolni. A kihelyezhető kölcsön összegét elsősorban az ügylet fedezetének hitelbiztosítéki értéke, illetve az abból számított fedezeti érték határozza meg.
 
Értékbecslés: a biztosítékul felajánlott ingatlan érték, ill. értékesíthetőségi vizsgálata. A megbízott értékbecslő összetett vizsgálata alapján meghatározott értékbecslés a hitelintézet számára irányadó. A értékbecslő a helyszíni szemlét követően írásos elemzést készít, alátámasztva az általa meghatározott forgalmi és az abból kalkulált hitelbiztosítéki értéket.
 
Fedezet: a kölcsön biztosítéka; olyan ingatlan, amelyből a bank az adós késedelme vagy nem fizetése esetén a kölcsön megtérülését érvényesítheti. A kölcsön nyújtás feltétele a fedezeten történő jelzálogjog alapítás.
 
Fedezeti kritérium: a bank által meghatározott azon feltételek, amelyeknek a fedezetül felajánlott ingatlannak meg kell felelnie.
 
Fix forinttörlesztő: a konstrukció lényege, hogy minden hónapban egyenlő törlesztő részleteket kell megfizetni forintban, viszont a futamidő végén számolni kell egy esetleges maradványértékkel, amelyet egy összegben kell megfizetni, az utolsó törlesztő részlettel együtt.
 
Folyósítási jutalék: a bankok által a kölcsön folyósításával kapcsolatosan felszámított egyszeri díj, amely a kölcsön felvevőjét terheli. Általában a hitelösszeg valamely százalékában, esetenként pedig fix összegben kerül meghatározásra.
 
Forgalmi érték:  az ingatlannak bejegyzett értékbecslő által a kölcsön felvétele céljából készített olyan értékbecslés, amely a műszaki értéken túl az ingatlan kereslet-kínálat alakulását is magában foglaló,  az értékbecslés keltekor érvényes piaci érték.
 
Földhivatal: az ingatlan-nyilvántartást vezető hatóság; vidéken a bíróságokkal azonos illetékességi területen működő körzeti földhivatalok, Budapesten összevont – 1. számú , 2. számú és 3. számú Körzeti Földhivatalok.
 
Földhivatali bejegyzés: az ingatlan-nyilvántartásban történt változás. A jogok és tények keletkezését, módosulását, megszüntetését a földhivatal bejegyzi.
 
Futamidő: azon időtartam, amely alatt az adósok az igénybevett kölcsönt és annak járulékait, meghatározott törlesztő részletekben kötelesek visszafizetni a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek.
 
Futamidő hosszabbítás: a futamidő hosszabbítás következtében az ügyfél havi törlesztő részlete csökken, viszont a futamidő meghosszabbításának következtében a futamidő alatt az általa megfizetett kamat és járulék összege, az annuitásos törlesztőrészlet számításból adódóan növekszik, tehát a havonta esedékes alacsonyabb törlesztőrészletek ellenére magasabb összeget fizet vissza a hitelintézetnek, mintha rövidebb futamidőt választana.
 
Haszonélvezeti jog jogosultjai: szerződéssel alapítható vagy törvény erejénél fogva jön létre, a tulajdonjog feletti rendelkezés korlátja. A haszonélvezeti jog jogosultja a más tulajdonába lévő ingatlant rendeltetésének megfelelően birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja. Az esetleges végrehajtás (árverés) sikeres  lebonyolítása érdekében, és nem a fizetőképesség javítása céljából kerül bevonásra a hitelügyletbe.
Szerződéseinkben legtöbbször adósként kerül bevonásra, mint egyetemleges adós.
 
Használati megosztási megállapodás: a felek szerződése arról, hogy az egyes tulajdoni hányadaik természetben mely részét képezik az ingatlannak. A megállapodásnak részét képezi egy tervrajz is az ingatlanról, melyen pontosan be vannak jelölve az egyes tulajdonosok által használt, illetve a közösen használt területek is, ha van ilyen az ingatlanban. A használati megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a fedezetül felajánlott ingatlan külön fogyasztásmerő órákkal rendelkezik. Erre a megállapodásra a tulajdoni hányad értékesítése esetére van szükség, hogy a vevő előtt ismert és vita nélküli legyen az ingatlanrész. Ez megkönnyíti az értékesítést és később nem lesz vitatható.
 
Elővásárlási jog: osztatlan (eszmei) közös tulajdon esetén a társtulajdonost elővásárlási jog illeti meg, ezért ha valaki értékesíteni szeretné a saját tulajdoni hányadát, akkor a kapott ajánlatot teljes terjedelmében köteles az elővásárlási jogosultakkal közölni, akiknek meghatározott ésszerű idő alatt írásban nyilatkozniuk kell, hogy az ajánlatnak megfelelően meg kívánják-e vásárolni az ingatlant. Amennyiben az elővásárlási jogosultak elővásárlási jogukkal nem élnek az ingatlan tulajdoni hányada harmadik fél részére értékesíthető.
 
Házassági vagyonjogi szerződés: olyan, közjegyző által készített vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt szerződés, amelyben a házastársak az ingatlan fedezetre vonatkozóan kijelentik a következőket:
  • a kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlan (ingatlanhányad) az adós mint házastárs különvagyonát képezi;
  • a kölcsönszerződésben adósként nem szereplő házastársnak az ingatlanon nem áll fenn sem bejegyzett, sem ingatlan-nyilvántartáson kívüli joga;
  • az ingatlannal kapcsolatos, adóst terhelő költségek – ideértve a törlesztő részleteket is – nem alapozzák meg a másik házastárs megtérítési igényét a különvagyont képező ingatlanból.
Hitelbiztosítéki Érték (HBÉ): a hitelbiztosítéki érték a kölcsön fedezetét képező ingatlannak az értékbecslésben meghatározott értéke, amely a bank által adható hitel alapjául szolgál.
A HBÉ-t az értékbecslő határozza meg, amely nem az ingatlan piaci forgalmi értéke, hanem az az érték, amely a banki hitelezési folyamatban a fedezetérték alapjául szolgál. Összege a forgalmi értéknél körülbelül általában 20%-kal alacsonyabb.
Értéke egyedi, függ a vizsgált ingatlan állagától, elhelyezkedésétől, típusától, értékesíthetőségétől, minőségétől, műszaki állapottól, fekvésétől, stb.
 
Hitelkiváltás: olyan konstrukció, amely keretében az ügyfél más hitelintézetnél fennálló kölcsönét a bank az ügyfélnek nyújtandó kölcsön összegéből visszafizeti (kiváltja).
 
Ingatlan-nyilvántartás: az ingatlan-nyilvántartás közhitelesen településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának adatait (település neve, ingatlan fekvése, helyrajzi szám, művelési ág, tulajdonos stb.), az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és tényeket. Az ingatlan-nyilvántartás részei a tulajdoni lap, az ingatlan-nyilvántartási térkép és az okirattár.
 
Ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos: az a személy, aki – nem szerepel a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban, de – jogszabálynál vagy szerződésnél fogva tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését kérheti. Pl: a házastársak által a házasság fennállása alatt szerzett vagyon – a Családjogi Törvény szerint  – közös vagyonnak minősül, függetlenül attól, hogy valamely házastárs tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került-e.
 
Járulék: a kölcsön után rendszeresen fizetendő szerződéses és késedelmi kamat, valamint  a kölcsönnel kapcsolatos díjak és egyéb költségek.
 
Jelzálogjog: olyan dologi biztosíték, amely akár az adós(ok), akár harmadik személy ingatlanára alapítható. A jelzálogjog jogosultja nem szerzi meg a zálogul lekötött tárgy birtokát, azaz a zálogtárgy továbbra is a zálogkötelezett birtokában marad, aki jogosult a dolog rendeltetésszerű használatára, köteles azonban annak épségét megőrizni. A kölcsön felmondása után a zálogtárgyat végrehajtásban vagy azon kívül értékesíthetik, az értékesítés során befolyt vételárból a zálogjogosult jogosult kielégíteni a követelését.
Ingatlanra vonatkozó jelzálogjog alapításához a jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.
 
Jövedelemalapú finanszírozás: olyan finanszírozási forma, mely alkalmazásakor az ügyfél költségvetését megvizsgálja a bank. A kihelyezhető kölcsön összegét elsősorban az ügyfél minősítése – amely a bank belső szabályzata szerinti megfelelően igazolt jövedelmi helyzetén alapul –, másodsorban az ügyletet biztosító  fedezet, ill. annak fedezeti értéke határozza meg.
 
Kamatperiódus: a kölcsön ügyleti kamatára vonatkozó időszak, amely alatt a megállapított ügyleti kamat mértéke állandó, a kölcsönszerződés szerint nem változhat. A jelzáloghitelek esetében a kamatperiódus hossza változó – általában 1, 3, 6, 12 havi –, mely a deviza vagy devizalapú kölcsönök jellemzője, illetve 1 vagy 5 éves lehet, mely a forint alapú kölcsönökre jellemző. A kamatperiódus a hitel teljes futamideje alatt nem változtatható meg.
 
Kezelési költség: a banki ügyintézés ellenértékeként felszámított adminisztrációs költség.
 
Kezes, készfizető kezes: a Bank és a kölcsönügyletben nem szereplő harmadik személy között szerződéssel jön létre. A kezes a kölcsön visszafizetéséért az adóssal együtt, teljes vagyonával felel, de csak akkor, ha az adóstól a követelés nem térül meg. A készfizető kezes felelőssége szigorúbb, mert fizetési késedelem esetén az adóssal egy időben esik késedelembe.
 
KHR: Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR, korábbi nevén BAR). A magyarországi hitelintézetek által használt rendszerben azokat az ügyfeleket rögzítik, akik legalább a mindenkori minimálbér összegével, 90 napot meghaladóan folyamatosan tartoznak. Az ügyfél adatait a KHR 5 évig tartja nyilván. (További információt a KHR-ről szóló külön tájékoztató tartalmaz)
 
Komfortos lakás: olyan lakás, amely rendelkezik 12 m²-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel; közművesített; melegvízzel ellátott; rendelkezik egyedi (szilárd- vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával, gázfűtéssel) vagy központi fűtési móddal.
 
Közjegyzői okirat: olyan, a közjegyzőkről szóló törvényben előírt alakszerűségek megtartásával készült közokirat, mely közhitelesen tanúsítja az okiratba foglalt tényeket. A közjegyzői okirat lehetővé teszi a bírósági út mellőzésével történő végrehajtást.
A belső szabályzattól függően a bankkal kötött kölcsön és jelzálogszerződést közokiratba szükséges foglaltatni.

Közüzemi számla: közüzemi szerződés alapján a szolgáltató által kibocsátott adóigazgatási azonosításra alkalmas papíralapú vagy elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább az 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv. 169. §-ában foglalt adatokat tartalmazza. Közüzemi számlaként az alábbi bizonylatok fogadhatóak el:
- víz
- villany
- gáz
- szemétdíj
- vezetékes telefon
- előfizetéses mobil
- távhő
- kábel TV-előfizetés
 
Külterület: a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő része.
 
LIBOR (London Interbank Offered Rate): Londoni bankközi piac adott devizában irányadó hitelkamatlába. (Ez az a kamatláb, melyen nagy nemzetközi bankok Londonban egymásnak hitelt nyújtanak).

Osztatlan közös tulajdon: olyan tulajdon, amely esetében egy ingatlannak több tulajdonosa van, és  az ingatlanon fennálló jogaikat nem elkülönülten gyakorolják. Az ingatlanok közös telken helyezkednek el, és nem rendelkeznek önálló helyrajzi számmal az ingatlan-nyilvántartásban. Lehetnek például ikerházak vagy kisebb társasházak, sorházak, közös telken álló lakóházak vagy felépítmény nélküli telkek. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni lapon az egyes tulajdonosoknak különböző tulajdoni hányaduk van  megjelölve az ingatlanon. Az ingatlanhányad jogilag ugyan forgalomképes, azonban, ha ilyen ingatlant ajánlanak fel a hitel fedezeteként, a bank használati megosztási megállapodást kér. A Bank akkor fogadja el a használati megosztási megállapodást, ha a megállapodást és az annak mellékletét képező alaprajzot minden tulajdonos aláírja, és ügyvéd ellenjegyzi.
 
Önállóan forgalomképes ingatlan: olyan ingatlan, amely önálló helyrajzi számmal rendelkezik, vagy olyan önálló tulajdoni illetőség, amely a természetben elkülönült, és a használatát megosztási megállapodás rendezi. (Lásd: „Használati megosztási megállapodás”)
 
Özvegyi jog: speciális haszonélvezeti jog, amelyben az örökhagyó túlélő házastársa mint törvényes örökös mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét örökli, amelyet nem ő örököl. Az özvegyi jog a túlélő házastársat élete végéig megilleti, annál előbb csak akkor szűnik meg, ha újabb házasságot köt. (Lásd még: „Haszonélvezeti jog”)
 
Per-, teher- és igénymentes ingatlan: a bank fedezetként csak olyan ingatlant fogad el, amely per-, teher- és igénymentes; ezt az ügyfél nyilatkozatával szavatolja a kölcsönszerződésben vagy az adásvételi szerződésben.
  1. Permentesség: nincs az ingatlant érintő per folyamatban.
  2. Tehermentesség: a tulajdonjog feletti szabad rendelkezés (korlátozása lehet: jelzálog, elidegenítési és terhelési tilalom, elővásárlási jog és  vételi jog, végrehajtási jog, haszonélvezeti jog, esetleg szolgalmi jog stb.
  3. Igénymentesség: olyan jelenlegi vagy a jövőben várható követelés, amely az ingatlan fedezetbe vonásakori tulajdonjogát korlátozná vagy érétkét csökkentené.
  4. Kivétel lehet a felek által ismert és bejegyzett bárminemű korlátozás, különösen a hitelkiváltás esetén, de ennek a szerződésben szerepelnie kell.
Piaci érték: az ingatlan forgalmi értéke, amely áron az ingatlan szokásos, átlagos körülmények között (ide értve az időt is) elkel.
 
 
Ranghely: A közhiteles nyilvántartásban történő jelzálogjog bejegyzés rangsora, amelyet a bejegyzés iránt benyújtott kérelem érkezéskori iktatásának időpontja, illetve az a tény határoz meg, hogy a bejegyzésre irányuló kérelem időpontjában van e már bejegyzett jelzálogjog vagy fenntartott ranghely.
 
 
Széljegy: a Földhivatalban a beadványt a benyújtáskor érkeztetik, és az iktatószámot érkezés sorrendjében vezetik fel a tulajdoni lapra (ez a széljegy). A széljegy röviden utal a beadvány tartalmára, és egyúttal tanúsítja az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását. A kérelem elutasítása, illetve a változás bejegyzése esetén a széljegy törlésre kerül.
 
 
TAKARNET: elektronikus, internetes ingatlan-nyilvántartási rendszer, amelyből a Bank számára nem közhiteles (!) tulajdoni lap másolatok lekérdezhetőek. Ellenőrizhetőek az ingatlanok tulajdoni viszonyai, terhei, egyéb bejegyzései. Használatához ismerni kell a keresett ingatlan földhivatali nyilvántartási rendszerében bejegyzett helyrajzi számát és ott bejegyzett természetbeni címét.
 
 
Tartozáselismerő nyilatkozat: az ügyfél által a közjegyző előtt tett egyoldalú nyilatkozat, amely elsősorban a kölcsön tartozásra vonatkozik, de egyéb jog alapítását is el lehet ismerni (pl. jelzálogjogot). A közjegyzői okirat díját a közjegyző számítja fel a hatályos közjegyzői díjszabás alapján, és azt az ügyfél fizeti meg a közjegyzőnek.
 
 
Térképmásolat: tartalmazza az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ingatlanokat, földrészleteket, építményeket és létesítményeket, valamint azok helyrajzi számait. A térképmásolatnak tartalmaznia kell: a kiállító földhivatal címbélyegzőjét, a település nevét, a fekvés megnevezését, az igényelt földrészlet helyrajzi számát, méretarányt és szelvényszámot, ill. az igényelt földrészlet területét. A rajzi résznek tartalmaznia kell az igényelt földrészletet, valamint annak környezetét, hitelesítési záradékot, illetve dátumot, pecsétet és aláírást.
 
 
Tisztán fedezetalapú finanszírozás: az ügyfél kölcsönkérelme munkáltatói, illetve jövedelemigazolás nélkül, elsősorban a fedezeti érték alapján kerül elbírálásra.
 
 
Tulajdoni lap: az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ingatlanok adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket magába foglaló okirat. A tulajdoni lapról kiadott másolat csak valamennyi biztonsági elem megléte és sértetlensége esetén tekinthető hitelesnek.
A tulajdoni lap három részből áll:
- I. rész: az ingatlan elhelyezkedését és számszerű adatait rögzíti (cím, fekvés, rendeltetés, helyrajzi szám, terület stb.)
- II. rész: az ingatlanra vonatkozó alapvető jogot a tulajdonos, kezelő, használó nevét, címét, tulajdonos esetében a tulajdoni hányadát, tulajdonszerzés módját (jogcímét) tartalmazza
- III. rész: az egyéb jogokat és jogilag jelentős tényeket tartalmazza, így az ingatlanra vonatkozó terheket, korlátozásokat (pl. jelzálogjog, telki szolgalom, haszonélvezet stb.) vagy a jogosult jogainak korlátozását (pl. elidegenítési és terhelési tilalom, vételi jog stb.).
A tulajdoni lapról igényelhető másolatok típusai:
- Teljes tulajdoni lap másolat: a tulajdoni lap valamennyi bejegyzését – fennállót és töröltet is – tartalmazza.
- Tulajdoni lap szemle: csak a hatályos bejegyzéseket tartalmazza
- Részleges tulajdoni lap másolat: az ügyfél kérésének megfelelő hatályos tartalom.
A tulajdoni lap a kiadást megelőző napig érvényes adatokat tartalmazza.
 
 
Türelmi idő: a türelmi idő (a tőkemoratórium) időszaka alatt az ügyfél tőkét nem törleszt, csak kamatot és egyéb járulékot (adminisztrációs díj) fizet. Ennek következményeképpen a tőkemoratórium (türelmi idő) letelte után a havi törlesztési kötelezettség növekszik. A türelmi idő alatt nem törlesztett (folyósításkori) tőkeösszeg járulékaival együtt a futamidő fennmaradó részében fizetendő meg (teljes futamidő csökkentve türelmi időszakkal).
Például, ha egy 25 éves futamidejű kölcsönnek 3 éves a türelmi időszaka, 3 évig csak kamatot és adminisztrációs díjat kell fizetni. A 3 év leteltét követően 22 év alatt kell visszafizetni a kölcsön összegét annak összes járulékával, ún. annuitásos számítás alapján. Ez azt jelenti, hogy a szerződés eredeti devizanemében mind az annuitásos, mind az első 3 éves türelmi időszak alatti törlesztőrészletnél magasabb lesz a havi kötelezettség (amennyiben nincs jelentős mértékű kamatcsökkenés). Deviza vagy deviza alapú kölcsön esetén az esedékes törlesztések eredeti devizanemének forint ellenértéke árfolyamfüggő, így havonta (kamatváltozástól függetlenül) is változhat a havi törlesztőrészlet összege.
 
 
Ügyleti kamat (Kamat): az adós által igénybe vett kölcsön használatáért a banknak fizetendő, rendszerint időarányosan térítendő pénzösszeg; a kölcsönadott pénz használatának ára. A kamat az egyedi kölcsönszerződésben, és a hitelintézet által hirdetményben vagy kondíciós listában meghatározott, éves százalékban kifejezett ügyleti kamatláb alkalmazásával kerül kiszámításra. Két részből tevődik össze: a szerződésben meghatározott referencia kamatláb (BUBOR, LIBOR stb., ami nem keverendő össze az MNB alapkamattal), valamint a banknak fizetendő kamatrés vagy -felár (ún. „kamatmarzs”) összege.
 
 
Változó kamatozás: az ügyleti kamat mértéke a szerződésben meghatározott referencia kamatláb (1 vagy 3 havi BUBOR/LIBOR stb.) és kamatfelár (marzs) összege. A kamatváltozás automatikusan történik a megadott referencia kamatláb változásához kötve, előre meghatározott időszakonként (kamatperiódus), erről a bank az ügyfelet külön nem értesíti.
 
 
Zálogjog: szerződést biztosító járulékos mellékkötelezettség, mely alapján a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból más követeléseket megelőzően – jogszabályban meghatározott sorrendben – kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít.
A zálogjog, ha az ingatlan-nyilvántartásba vagy más közhiteles nyilvántartásba bejegyzik, mindenkivel szemben hatályos. A zálogjogból való kielégítést a mindenkori zálogkötelezett  köteles tűrni, így az is, aki a zálogtárgyon a zálogjog alapítást követően valamilyen jogot szerez. Jelzálogjog alapításának feltétele a közhitelű nyilvántartásba való bejegyzés.
  • Egyetemleges zálogjog: ha a kölcsön fedezetéül egy adósnak több ingatlana szolgál, vagy  különböző zálogkötelezettek ingatlanai szolgálnak fedezetül.
  • Zálogjog megszűnése: a kölcsön visszafizetésével egyidejűleg, kérelemre a bejegyzést törlik. Önálló zálogjog: kivételesen alkalmazható, részben eltérő szabályok a zálogjogtól, lényege, hogy  járulékos volta ellenére önállóan átruházható.
 
Zálogkötelezett: a fedezetül felajánlott ingatlan tulajdonosa, aki lehet adós is, aki a teljes vagyonával felel, vagy lehet csak önállóan zálogkötelezett, aki a kölcsön visszafizetéséért csak az ingatlan erejéig felel: ún. dologi adós.
 
 
We use cookies to ensure our visitors have the best browsing experience on our website.
Find out more... I agree